Közel százéves múltra tekint vissza az a gyakorlat, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kihelyezett gyűléseket tart - mondta dr. Egyed Ákos akadémikus ápr. 5-én Zilahon, a vándorgyűlés megnyitásakor. Ez már a második ilyen rendezvény a megyében, az elsőnek a korábban alakult szilágysomlyói fiókszervezet volt a házigazdája néhány évvel ezelőtt. Az EME elnöke mellett Keszeg Vilmos néprajztudós, Sipos Gábor történész, Tóth Zsombor irodalomtörténész és természetesen Bajusz István egyetemi tanár, a rendezvény házigazdája volt jelen. Az egyik előadó, Mitruly Miklós nyugalmazott egyetemi tanár szerint a Szilágyságban még mindig sok a fehér folt, a kevésbé feltárt tájegységek közé tartozik. A fórumon 16 tudományos dolgozatot ismertettek, mindegyik kizárólag a Szilágysággal foglalkozott. Dr. Egyed Ákos örömmel üdvözölte a fiatalok részvételét. Szinte kivétel nélkül egyetemisták vagy nemrég végzettek, akik elsősorban néprajzi szempontból dolgoztak fel kevésbé ismert területeket területileg Szilágycseh környékétől Krasznán át a Szilágynagyfalu községhez tartozó Bagosig. Az ismertetett tanulmányok megjelentetését a nemrég egyéves születésnapját ünneplő HEPEHUPA kulturális folyóirat vállalta, amely következő számának törzsanyaga e helytörténeti és néprajzi tanulmányokból fog összeállni. /Józsa László: EME-vándorgyűlés Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ A zilahi Szilágysági kutatások témájú konferencián pár előadó kivételével többségében fiatal egyetemi oktatók és egyetemisták ismertették a vidékhez fűződő kutatások eredményeit összefoglaló dolgozataikat. Mitruly Miklós a szilágysági folklórkutatás történetét; Lakóné Hegyi Éva a 18. században élt Dobai Sándorné Bíró Sára egyházpatrónus életét ismertette, Tóth Zsombor adalékokat a Szilágyság 17. századi protestáns művelődési életéhez. A fiatal tanárok, így Turai Tünde a leányszöktetésről, Fóris Monika a désházi házassági szokáskomplexumról, Virt István selymesilosvai halottas szokásokról, Czégényi Dóra a népi írásbeliségről értekezett, illetve a zilahi Molnár Károly egy első világháborús, általa összeállított emlékalbumot mutatott be. /Fejér László: Szilágysági kutatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2003. április 14.
Ápr. 12-én Zilahon százharminc résztvevővel tartották az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság földtani és kohászati szakosztályának tudományos konferenciáját. "Rengeteg újdonságot hallottunk, amelyről Romániában még nem esett szó." - nyilatkozta dr. Wanek Ferenc, az EMT bányászati, kohászati és földtani konferenciájának szervezője. Sok magyarországi szaktekintély jött el, a kanadai egyetemről is érkezett küldöttség. A szekcióüléseken mintegy száz tudományos dolgozatot ismertettek a szerzők. - Szinte mindenki itt volt, aki a szakmában számít, jelezte dr. Wanek Ferenc. Többek között dr. Hajnal Zoltán Kanadából, a saskatchewani egyetem tanára, a szerkezetgeológia kimagasló egyénisége. Egy fiatal erdélyi tanár, Krézsek Csaba olyan előadással jelentkezett, amely teljesen forradalmasítja az erdélyi földtan fejlődéstörténetét. /Józsa László: Földtani és kohászati konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2003. május 19.
Máj. 18-án befejeződött a nagyváradi Varadinum rendezvénysorozat. Dr. Ternyák Csaba magyarországi címzetes érsek, a vatikáni püspöki kongregáció titkára celebrált szentmisét a zárónapon. A Festum Varadinumot a hagyományoknak megfelelően ünnepi körmenet zárta.Idén is katolikus szentmise és körmenet szerepelt a Varadinum zárónapi programjában. A szentmisén részt vett Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul és Szabó Vilmos határon túli magyarokért felelős államtitkár is. A szertartást körmenet követte, melyen a hívek és a klérus tagjai a Szent László-ereklyét tartalmazó hermát hordozva megkerülték a lovagkirálynak a püspöki palota parkjában álló szobrát. A Varadinumon máj. 16-án vezető magyarországi és határon túli magyar politikusok részvételével politikai fórumot szerveztek Nagyváradon. Az RMDSZ-fórumon részt vett Kiss Péter kancelláriaminiszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Csapody Miklós, az MDF parlamenti képviselője, Markó Béla RMDSZ-elnök, Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A fórumon a kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban Szabó Vilmos elmondta, kikerülne a jogszabályból a munkavállalás lehetősége és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi, szociális, valamint más gazdasági kérdések. A határon túli szervezetek vezetői hangsúlyozták: alapvetően elfogadható számukra a jelenlegi módosítási tervezet. Markó Béla és Duka-Zólyomi Árpád az oktatási-nevelési támogatás folyósítási módjának pontosítását tartotta szükségesnek, valamint azt, hogy minden magyar nemzetiségű határon túli diák és tanár megkaphassa a diák-, illetve pedagógusigazolványt. Józsa László ehhez hozzátette: nem szabad, hogy a törvény tartalom nélkülivé váljék, és csalódást okozzon a határon túli magyaroknak. /P. Z.: Létezik erdélyi magyar politika. Nagyváradon befejeződött a 12. Festum Varadinum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./
2003. május 28.
A zilahi tanítóképzőben az iskolanapokon a kisiskolások voltak a díszvendégek. A zilahi református kollégiumban inkább a tantárgyakhoz kötődő, illetve az általános műveltségi versenyek voltak túlsúlyban. Közel tíz napja Kolozsváron találkoztak a minisztérium és a környező megyék tanfelügyelőségeinek képviselői - ekkor véglegesítették volna a "beiskolázási keretterveket", de még mindig bizonytalan volt a felekezeti oktatás helyzete. A végleges tervet csak máj. 26-án hozta nyilvánosságra a tanfelügyelőség. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a legtöbb helyen létszámhiánnyal küszködnek az iskolák, de ez általános, nem csak a magyar oktatásra jellemző jelenség. Ennek ellenére az általános iskolai oktatás kerete nem változik, nagyjából a tavalyihoz hasonló lehetőségeket nyújt a végzős negyedikesek számára. A líceumi oktatásban viszont némi csökkentést alkalmaztak. A tavalyi 88 elméleti líceumi osztály helyett idén csak 81 indul. A magyar nyelven folyó oktatás számára ez azt jelenti, hogy az eddigi 12 helyett most csak 10 indul, és megmarad a teológiai osztály a református kollégiumban. Emellett két szakmai líceumi osztály indul - mindkettő Szilágysomlyón. A szakiskolai oktatás hat magyar osztályra bővül, a mesterségekben a textilipari, a géplakatos és autószerelői szakmák vezetnek. Az eddigi tapasztalat szerint a szakiskolák iránt nagyon alacsony az érdeklődés. /Józsa László: Bővülő szakoktatás Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2003. június 11.
Szilágy megyében a tanfelügyelőség alig két hete hirdette ki a nyolcadik osztály utáni továbbtanulási kerettervet, de máris igazítani kellett rajta. A minisztériumi utasítás nyomán a megyében 18 elméleti líceumi osztályt kellett volna megszüntetni vagy átalakítani műszaki, szakmai vagy tehetséggondozó osztályokká. A csökkentés a zilahi Református Kollégiumot sem kímélte. A líceum népszerűségét jelzik a két évvel ezelőtti felvételi vizsga mutatói: a két osztályban meghirdetett 50 helyre 92 diák jelentkezett. Akkor a megyei RMDSZ-elnök, Seres Dénes szenátor közbenjárására sikerült még egy osztályt jóváhagyatni a szakminisztériummal, és 2001 szeptemberétől három osztályban 77 diákkal indulhatott a tanítás. A tanfelügyelőség beiskolázási keretterve szerint a Református Kollégium ismét csak két osztállyal szerepelt. Az RMDSZ közbejárt, végül a szakminisztérium határozata biztosította a felekezeti oktatás érinthetetlenségét. Tehát a hivatalos beiskolázási keretet kiigazítva, a zilahi református gimnáziumban ősszel újra három osztály indul: egy teológiai és két matematika-informatikai osztály. /Józsa László: Mégis három líceumi osztály indul a refiben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11/
2003. szeptember 2.
Aug. 30-án a szilágycsehi Tövishát Kulturális Társaság titkára, Vida Katalin megnyitotta az évente megrendezett Tövisháti Napokat. A kétnaposra tervezett ünnepségen a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc eseményei és a tájegység hagyományőrzése a főszereplő. A Rákóczi szabadságharc tövisháti és tágabb értelemben vett partiumi vonatkozásairól tartott előadást Dancsecz Mónika történelemtanár. Varga D. István, a Tövishát Kulturális Társaság elnöke előadása után többek között a Budapesten doktoráló szilágycsehi Fóris Mónika a désházi lakodalmas szokásokról beszélt. Az iskolások vetélkedője után az IPP ART képzőművészeti csoport ez évi táborának "termését" mutatták be. A nyolcezer lakosú Szilágycseh kisvárosnak mintegy fele magyar, 1997-től évente rendezik a Tövisháti Napokat nemcsak a város, hanem a három részre szakított tájegység magyarsága számára. Az ünnepség kapocs a Szatmár és Máramaros megyéhez kapcsolt tövisháti települések között. Évente átjárnak egymás ünnepeire. A Tövishát Társaság mellett létrehozták a Berkenye Ifjúsági Egyesületet is, így jobban tudtak pályázni az ifjúsági rendezvényekre. /Józsa László: Hetedik alkalommal szerveztek Tövisháti Napokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
2003. szeptember 8.
Dan Ungureanu, Arad megye prefektusa is ellátta kézjegyével azt a jegyzőkönyvet, amelyet az Állami Építkezési Felügyelőség regionális irodája állított ki. A jegyzőkönyv, amelynek értelmében leállíttatták az aradi Szabadság-szobor újrafelállításának munkálatait Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője szerint törvénysértő és az egész romániai politikai élet stabilitását veszélyezteti. Tokay a vele készített interjúban beszámolt arról, hogy szept. 5-én megjelent az Állami Építkezési Felügyelőség váradi, regionális kirendeltségének munkatársa, az építkezés kivitelezésével megbízott vállalkozótól bekérte az építkezési engedélyt. Ellenőrizték és kijelentették, hogy az engedélyt bevonják, lévén, hogy hiányzik a Művelődési Minisztérium engedélye. A leállítást azzal magyarázzák: a városrendezési tervben szoborcsoport (grup statuar) szerepel, az építési engedélyben pedig emlékmű (monument). Tokay kifejtette: az országos hatóságnak akkor van joga leállítani egy szobor felállítását, ha az szerepel az A kategóriájú szobrok listáján, a Szabadság-szobor azonban helyi érdekű B kategóriájú szobornak számít. A miniszter túllépte hatáskörét, mert hiába emelt esztétikai kifogásokat a szobor kapcsán, ezek ebben az esetben csak egyszerű véleménynek számítanak. A felügyelőség súlyosat vétett, a törvény ugyanis kimondja, hogy a munkát csak a bíróság állíthatja le. Dan Ungureanu prefektus felsorakozott az illegális aktus megvalósítói mellé. Becitálta és arra kényszerítette a munkálatokat végző magánvállalkozót, hogy aláírja a betiltás tényét rögzítő jegyzőkönyvet, ami nem azonos szövegű azzal, amit a törvényszéken beiktattak. A prefektus eljárási módja elfogadhatatlan. Tokay szerint az lenne a helyes ha a kormánypárt, az SZDP elhatárolná magát ettől a lépéstől. Amennyiben az SZDP felrúgja az RMDSZ-szel kötött megállapodást, akkor a Nagy-Románia Pártot segíti. Szept. 8-án lesz az SZDP és az RMDSZ kapcsolatát vizsgáló bizottság ülése. /Karácsonyi Zsolt: Dan Ungureanu prefektus veszélyezteti a román politikai élet stabilitását. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./ Szept. 5-én a Partiumi Önkormányzati Konferencián telefonon értesítették Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét arról, hogy leállították az aradi Szabadság-szobor talapzatának építési munkálatait. A helyi tanács 17 szavazattal elfogadott határozatát és az engedélyt most felülről próbálják érvényteleníteni. Bognár Levente a munkálatok azonnali leállítását prefektusi túlkapásnak tartja. Minden politikai, illetve adminisztratív eszközt igénybe vesznek a terv kivitelezésére. Az október 6-i ünnepségeket mindenképpen megtartják, akár a felállított szoborral, akár a csonka talapzat előtt. /Józsa László: Leállították az aradi Szabadság-szobor munkálatait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2003. szeptember 25.
Az elmúlt hét végén ötödik alkalommal rendezték meg a Sarmasági Napokat. A templomban a magyarországi testvértelepülés - Soltvadkert - lelkipásztora, Sipos Ajtony Levente elmondta: a szeretet megszabadít tépelődéseinktől, senkit nem rekeszt ki, nem osztja meg az emberiséget vagy a nemzetet, és mindenkit képes integrálni. Keresztes Zoltán polgármester bemutatta a község lapjának első, azaz nulladik számát. Megköszönte Seres Dénes szenátor hozzájárulását ahhoz, hogy a kultuszügyi államtitkárság jelentős pénzalapokat fog kiutalni a sarmasági parókia és gyülekezeti ház építésének befejezéséhez. Átadták a község díszpolgári okleveleit. Soltvadkert eddig 1500 kötetet gyűjtött össze a községi könyvtár számára, többször is pénzadománnyal járult hozzá a rendezvényekhez és a parókia építéséhez. Mindez viszonzása sarmaságiak segítségének, akik nélkül nehezen lehetett volna megművelni a kisváros határában lévő mintegy 3000 hektárnyi szőlőt - ezt idényenként 6-700 sarmasági vendégmunkás segítségével oldják meg. Sikeres volt a szabadtéri szórakoztató műsor. /Józsa László: Öt kisdedet kereszteltek a falunapon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2003. október 18.
Kiegyezés, közmegegyezés, nemzeti minimum a Kárpát-medencében címmel rendezett emlékülést okt. 17-én Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Glatz Ferenc akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója haza bölcsének személyiségét, életútját elemezte. Dávid Ibolya MDF-elnök előadásában kifejtette, a realitásérzék, a szellemi-kulturális háttér és a moralitás tették Deák Ferencet maximálisan alkalmassá azon történelmi feladatra, amelyet beteljesített. A kiegyezésről szólva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, bár gyakran kissé szégyenkezve gondolunk erre a történelmi pillanatra, az 1867-es kiegyezés "szükséges jó" volt. Napjainkban Erdélyben először egymással kellene kiegyezniük a magyaroknak - értékelte Markó a jelen politikai helyzetet. "Ha egy közösség nem tud megegyezni saját sorain belül, hogyan tudna akkor a többségi románsággal? Aki azt hiszi, hogy az európai fórumok meg fogják határozni a kiegyezés feltételeit, téved" - jelentette ki az RMDSZ-elnök. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke a koszovói és a vajdasági helyzetet hasonlította össze, míg Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "ha nem lesz magyar-magyar, és magyar-román kiegyezés, nem lesz európai segítség." /Pengő Zoltán: Deák Ferenc-emlékünnep Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2003. október 28.
Selymesilosván a gyermekhiány miatt késélen táncol a helyi általános iskola. Több éven keresztül csak Seres Dénesnek és az RMDSZ képviseletének köszönhetően nem zárták be az iskolát. Mindezek tükrében felértékelődik az okt. 26-i ünnepség, amelynek keretében a tanintézmény felvette Ilosvai Selymes Péter nevét. A Sarmaság községhez tartozó, mintegy 780 lelket számláló színmagyar falu minden fogyás, elöregedés ellenére állta a sarat. Most ők is falunapot rendeztek. Az első Ilosvai Napokat a templomban kezdték. A templomban megáldották a teljesen felújított parókiát. Az iskola névadó ünnepségén nem csak a névtáblát leplezték le, hanem az Ilosvai Selymes Péter emléktáblát is. Ilosvai Selymes Péter munkásságát Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes ismertette. Seres Dénes szenátor és Vida Gyula képviselő köszöntője után Csóka Tibor alprefektus foglalta össze a faluban végbement változásokat. Az emberek takarítják a házak környékét, új községi kút van, renoválták az iskola 250 éves épületét, új parókia fogadja a híveket. Fehérvári Ernő református lelkipásztor több mint tíz éve harcol a községért. Felesége, Katalin az iskola igazgatója is egyben. Az egyik tanteremben a falu néprajzi emlékeiből állítottak össze bemutatót, a másik tanteremben a falu szülötte, Bánházi Gyöngyi, Kolozsváron élő képzőművész festményeiből gyűjtöttek össze kiállításra valót. /Józsa László: Selymesilosva. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2004. január 27.
Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének január 23-án tartott tisztújító közgyűlésén a 250 küldöttből mintegy 220 jött el. A szövetség belső ellenzéke nem hallatta a hangját. Seres Dénes elnök beszámolójában kiemelte, hogy a Szilágy megyei lobbi döntő módon befolyásolta az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának meghatározását. A vegyes tannyelvű általános iskolákban gyakran a magyar osztályokban is románul tanítják a tantárgyak nagy részét – azzal az indoklással, hogy a "kollégák" katedrája másképpen nem kiegészíthető. Magyar pedagógusok szívesen nem vállalnak vezető tisztségeket az iskolában, emiatt több oktatási intézmény vezetősége maradt magyarok nélkül. Az etikai bizottság jelentette, hogy Molnár Kálmán, a zilahi református egyházmegye esperese és az RMDSZ városi szervezetének elnöke közötti viszály nem rendeződött. A küldöttgyűlésen ellenjelölt hiányában Seres Dénes szenátor vállalta az újabb négy évre szóló elnöki mandátumot. /Józsa László: Újraválasztották Seres Dénest. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2004. február 17.
Magyarkecelen az elmúlt hét végén ismeretlen tettesek a református temetőben 22 sírkövet döntöttek le. Vicsai Ferenc, a falu református lelkipásztora elmondta, nem ez az első eset, amikor meggyalázzák a református temetőt. Néhány évvel ezelőtt több sírkövet borítottak fel a randalírozók. Számuk összesen legalább 40-50-re tehető. Azonosítottak ugyan 10-12 roma gyereket – mindegyikük kiskorú, tehát nem perelhető –, de nem sikerült felderíteni felbujtóik személyazonosságát. A lelkipásztor nem tartja valószínűnek, hogy a gyerekek saját kezdeményezésre tették volna mindezt. A majdnem fele-fele arányban magyarok, illetve románok lakta faluban mindkét közösség elítéli a történteket. /Józsa László: Újabb sírgyalázás a református temetőben. Nem azonosították a tizenéves tettesek felbujtóit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ Sírgyalázás történt, nem először, Magyarkecelben. Az állítólagos tetteseket, a tíz éven aluli, illetve alig tizenéves kiskorúakat a rendőrség előállította, de tehetetlen velük szemben. Hasonló esetekben az okozott kárt a kiskorú szüleinek kell megtérítenie. A temetőrongálás, a sírgyalázás előfordult az elmúlt években is. Legutóbb 22 sírkövet döntöttek ki az állítólag kiskorú tettesek, de kérdéses, hogy valóban azok voltak-e, hiszen betonvassal rögzített súlyos köveket borítottak fel. A vandalizmus nyugtalanítja az embereket. /Fejér László: Ismétlődő sírgyalázások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2004. április 14.
Egyes református lelkészek a Magyar Polgári Szövetség soraiba hívják híveiket. A református egyházközségek Zilahon évek óta semmiféle közösséget nem vállalnak az RMDSZ-szel, ezt elítélte Józsa László, aki szerint a politika valamiféle ellenőrzési törekvése érződik a zilahi lelkészek részéről. /Józsa László: Húsvéti gondolatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2004. április 19.
Lezajlott Kolozsváron a 34. Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos döntője. A zsűri elnöke, dr. Egyed Emese szerint nagyon nehéz volt rangsorolni a dolgozatokat. Gászpor Réka az Oktatási Minisztérium nevében bejelentette: kiadványt terveznek a tantárgyversenyről, a legjobb dolgozatok alapján. Az RMDSZ ügyvezető elnökségének különdíjait Kötő József adta át a szórványvidékről érkezett tanulóknak. /Józsa László: Díjeső a tantárgyversenyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2004. május 26.
Esztergomi nyilatkozat – A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek ünnepélyes nyilatkozata az Európai Unió bővítése alkalmából Mi, a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek üdvözöljük az Európai Uniónak a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő jelentőségű kibővítését; megerősítjük elkötelezettségünket azon értékek, elvek, jogok és célok iránt, amelyek az Európai Unió alapját alkotják; alapvető fontosságúnak tartjuk az együtt csatlakozó és az Európai Unión kívül maradó magyar közösségek egymás iránti szolidaritását, és reményünket fejezzük ki, hogy állampolgárság szerinti állama Európai Unióhoz történő csatlakozása révén minden kárpát-medencei magyar közösség tagja mihamarább európai polgárrá válik; megállapítjuk, hogy a magyar nemzeti közösségeknek azonos nemzetpolitikai céljaik vannak, függetlenül attól, hogy az Európai Unió tagországaiban élnek, vagy azon kívül. Kinyilvánítjuk együttműködési készségünket ezeknek a céloknak az elérése, a magyar nemzeti közösségek egyesítése érdekében az Európai Unió keretében. Meggyőződésünk, hogy a tagállamok szerepét nem érintve az Európai Unió egyre inkább a közösségek közösségévé, így a nemzeti közösségek közösségévé válik; megállapítjuk, hogy a határokon átívelő magyar nemzeti érdekek és az európai érdekek egybeesnek, kölcsönösen feltételezik egymást; az uniós gyakorlattal összhangban szorgalmazzuk a regionális és határokon átnyúló együttműködések fejlesztését, azoknak a természetes régióknak az újraalakítását és megerősítését, melyek kedvező feltételeket teremtenek a magyar kisebbségi közösségek önazonosságának megőrzésére, nyelvének és kultúrájának továbbélésére és fejlesztésére, az őket ért gazdasági hátrányok kiegyenlítésére; szorgalmazzuk egy olyan európai közösségi jogszabály megalkotását, amely megkönnyíti az Európai Unión kívül rekedt magyar közösségek tagjainak az Unió külső határain történő átlépését; megállapítjuk, hogy a nemzeti kisebbségek iránt a felelősséget az állampolgárság szerinti államuk viseli. Határon túli nemzeti közösségeinek támogatása ugyanakkor az anyaország legitim célkitűzése. szorgalmazzuk olyan politikai és jogi intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik a magyar közösségek önálló döntéshozatalát az autonómia intézményeinek kiépítésével. E közösségek megmaradásának és gyarapodásának biztosítéka olyan alapelvek gyakorlati megvalósulása, mint a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. felszólítjuk a magyar kisebbségi közösségek állampolgárság szerinti államait, hogy a magyarok arányának megfelelően, az Európai Unióban szokásos gyakorlatot követve biztosítsa az anyanyelven történő oktatást az oktatási rendszer minden szintjén (az óvodától az egyetemig), és minden formájában; felszólítjuk az érintett államokat, hogy vállalt nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően haladéktalanul szolgáltassák vissza az elkobzott közösségi, egyházi és magán ingatlanokat a jogos tulajdonosoknak; felszólítjuk az érintett államokat, hogy a hátrányos megkülönböztetést jelentő, az Európai Unió jogával és joggyakorlatával ellentétes, a kollektív bűnösség elvén alapuló jogi aktusok jogkövetkezményeit haladéktalanul orvosolják; A szlovákiai magyar közösség esetében szorgalmazzuk, hogy a szubszidiaritás elve érvényesüljön mind a közigazgatásban, mind a szlovákiai magyar kisebbségi közösség jogérvényesítésében, így biztosítva a magyar közösség számára az autonóm döntési jogokat az őt érintő ügyekben. A romániai magyar közösség esetében, összhangban az Európai Unió irányában vállalt kötelezettségekkel (Koppenhágai Kritériumok, Európai Megállapodás) felszólítjuk a román államot, hogy hárítsa el a politikai és adminisztratív akadályokat a romániai magyar közösség demokratikus akaratképzése és akaratnyilvánítása útjából, és teremtse meg a lehetőséget az Európában több helyen kedvező tapasztalattal működő területi és kulturális autonómia tárgyalásos úton történő létrehozására a Székelyföldön, illetve Erdélyben; felszólítjuk a román államot, hogy biztosítsa a moldvai csángó-magyarok számára a kulturális, oktatási, nyelvi és vallási jogaik gyakorlását; A Szerbia-Montenegró-i magyar közösség tekintetében szorgalmazzuk a többnemzetiségű Vajdaság széles körű autonómiájának alkotmányos szavatolását és továbbfejlesztését. A tartomány autonómiájának keretében megnyugtató módon biztosítható lenne a vajdasági nemzeti közösségek egyenrangúsága, önazonosságának védelme, jogainak tiszteletben tartása és érvényre juttatása; felszólítjuk a szerbiai kormányzatot, politikai és jogi intézkedésekkel tegye lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mint a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzata rendelkezzen mindazokkal a hatáskörökkel és költségvetési eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a magyarság önálló döntéshozatalát különösen a közösség kultúráját, oktatását és tájékoztatását érintő kérdésekben. Az ukrajnai magyar közösség esetében felszólítjuk az ukrán államot, hogy tegyen lépéseket a kisebbségek képviseletének biztosítása érdekében mind az ukrán parlamentben, mind a helyhatóságokban; szorgalmazzuk, hogy az ukrán állam a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása érdekében tegye lehetővé Kárpátalján a tömbmagyarságot magába foglaló területi adminisztratív egység létrehozását és a kulturális autonómia intézményeinek kialakítását. A horvátországi magyarságra való tekintettel megkülönböztetett figyelmet fordítunk Horvátország uniós csatlakozásának elősegítésére. Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja; Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; Szász Jenő, Magyar Polgári Szövetség; Józsa László, Vajdasági Magyar Szövetség Magyar Nemzeti Tanács; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Deák Ernő, Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetsége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Esztergom-Párkány, 2004. május 19-én” /HTMH Observer, 2004. máj. 26. – 21. sz./
2004. június 1.
A közel 2900 lakosú Váralmás község Szilágy megye egyik legnagyobb területen fekvő közigazgatási egysége: a sztánai vasútállomástól a kökényesi tetőig 56 kilométernyi falusi út vezet a község hosszában. A községhez kilenc település tartozik, lakosságának 34%-a magyar. Ennek ellenére az RMDSZ jelöltjét választották polgármesternek, a tanácsban viszont már jelentős kisebbségben vannak a magyarok. Váralmás 1400 lakosából 180 magyar. Nyíres 500 lakosa között nincs magyar, Zsobokon a falu lakossága 320 magyar reformátusból áll, de a faluban dr. Molnár János lelkipásztornak köszönhetően működik a bentlakásos iskola, ahol 57 árva talált állandó otthonra, ezenkívül az iskolában még legalább hatvan olyan gyerek tanul, akik a hét végén hazamennek szüleikhez. Sztána 170 lakosából 140 magyar református. Kispetri 130 lakosa magyar, az itt lakó 50 cigány is magyarul beszél. Farnas nyolcvan lakosa szinte kizárólag idősekből áll. A mintegy hatvan bábonyi lakosból alig húsz magyar. Kökényesen 60 ember lakik, mind románok. Cód falu 150 román lakosból áll. Négy év alatt a községben sikerült minden utat járhatóvá tenni. A község legnagyobb gondja a szétaprózott, csekély lakosságú települések. A zsoboki iskolát a megszűnés veszélye fenyegette, most a megye egyik legjobb, legeredményesebb falusi iskolája. Sok fiatal a házastársával együtt hazatelepül. /Józsa László: Szilágy megye. Almásvölgyi pünkösd kiöregedéstől az újjászületésig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2004. június 9.
Szilágy megye magyar lakosságának számaránya csökkent, ennek ellenére az önkormányzatokban való részvétele erősebbnek bizonyul. A 31 tagú Szilágy megyei tanácsban az RMDSZ 8 tanácsossal lesz jelen: Csóka Tibor és Deák László (Zilah), Lukács József (a szilágysomlyói református egyházmegye esperese), Papp Sándor (Kraszna), Dari Tamás (Sarmaság), Bálint Géza (Szilágycseh), Fodor István (Zilah), dr. Széman Péter (Szilágysomlyó). A megyében 10 RMDSZ-es polgármesteri tisztség biztos. A helyi önkormányzati képviselők száma összesen 670. Ebből 190 a kormánypárté, 145 az RMDSZ színeiben szerepel. Szilágysomlyón nagyjából 24%-nyi magyart számoltak össze, a helyi önkormányzatban a részvételi arányuk viszont megközelíti a 30%-ot. Szilágycsehben a 15 tagú helyi önkormányzatban nyolc tanácsossal az RMDSZ messze felülmúlta az 50% alá csökkent magyar lakossági arányt. A városban az RMDSZ a szavazatok újraszámlálását kérte, mert erős gyanú merült fel a számlálás helyességével szemben. Zilahon két szavazaton múlott, hogy nem négy RMDSZ-es tanácsos jutott be a várost vezető testületbe. /Józsa László: Szilágy megye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2004. június 12.
Zilahon középiskolák ballagása június 11-én kezdődött, a tanítóképző végzős osztályainak búcsúztatásával folyatódott. Bejelentették: ősszel újraindul a három éve megszűnt magyar tannyelvű pedagógiai osztály. Legalább három-négyévenként magyar tanítóképzős osztályokat is indítanak. /Józsa László: Zilah. A megmaradás alapfeltétele az erős iskola. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
2004. június 16.
A helyhatósági kampány idején nacionalista szórólap jelent meg, amely az RMDSZ zilahi szervezete szerint a Demokrata Párt Szilágy megyei szervezetének alkotása. A párt zilahi polgármesterjelöltje, Radu Capalnasiu szerint ha nem ő győz, akkor a románság az SZDP–RMDSZ közötti titkos egyezmény értelmében elveszti a Silvania főgimnázium (volt Wesselényi kollégium) épületét. A Demokrata Párt Szilágy megyei vezére, Viorel Stanca azt nyilatkozta, hogy inkább levágatja a jobb kezét, semhogy aláírjon egy olyan határozatot, amely a megyeközpont két- vagy háromnyelvű helynévtáblájáról szól. Sarmaságon ezt a pártot képviseli a helyi tanácsban Szentkirályi István, aki polgármesterjelöltként is indult az RMDSZ jelöltje ellen. A liberálisok Szilágy megyei vezetője pedig bejelentette, hogy ha az RMDSZ a megyei tanácsban továbbra is az SZDP-vel egyezkedik, akkor összefognak a Nagy-Románia Párttal, és kiütik a megyeközpont városvezetéséből a számukra oly gyűlöletes két párt közösségét. /Józsa László: Felerősödő nacionalizmus a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
2004. június 22.
Szilágy megyében továbbra is a kormánypárt vezet, habár a megye három városában elvesztette az ellenőrzéshez szükséges többséget. A véglegesnek tekinthető eredmények szerint a legtöbb polgármesteri mandátumot a szociáldemokrata párt nyerte. Második az RMDSZ, mert az eddigi 10 polgármester mellé újabb három került ki győztesen a megmérettetésből. Az alig 35%-nyi magyarságot számláló Váralmáson ismét Újvári Jenő lett a polgármester a szavazatok 62%-ával. Szilágyszegen Molnár József nyert a liberális ellenfelével szemben. A megyében hat közösségben volt érdekelt a magyarság. Kusaly a magyarok viszonylag alacsony számaránya miatt elveszett. Haraklányban a magyarság közel 65%-ának nem sikerült polgármestert választani, mert nem tudtak megfelelően egyeztetni a falvak között. Itt megint szociáldemokrata jelölt vezeti a községet. Szilágycsehben Domokos Ferenc végül nem lehetett polgármester. A nacionalista propaganda hatott: a városhoz csatolt román falvak a magyarságot megszégyenítő arányban mentek el szavazni. Völcsök tiszta magyar településen a szavazatok aránya fele-fele részben oszlott. De a magyarok egy része is a román jelöltre szavazott. A kampány menetében minden esetben a magyarveszélyre figyelmeztették a választópolgárokat. Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke pozitívan értékelte a választási eredményeket: "Végül is a szövetség megtartotta a négy évvel ezelőtti eredményeit, sőt, a helyi közigazgatási képviselők számarányát tekintve növelte súlyát. Újból 13 polgármesterünk van, és az eddig megalakult tanácsokban már 8 alpolgármester képviseli a szövetséget. De még hátravan 39 tanács megalakulása." /Józsa László: 13 magyar polgármester a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2004. június 23.
A Szilágy megyei Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes adatai szerint a megyében 3302 kisdiák jelent meg a képességvizsgán, közülük 2577 /78,04 %/ sikeresen vizsgázott. A legnehezebbnek a magyar nyelv és irodalom vizsga bizonyult, hiszen a sokat vitatott paródiatételt a megyében általában használt kétféle tankönyv egyike sem tárgyalja. Faluvégi Zoltán nehezményezte, hogy néhány éve külön kerettanterv érvényes a román nyelv és irodalomoktatásra az általános iskolai kisebbségi anyanyelvű oktatás számára. Előzetes felmérések szerint sok a magyar bukó románból. /Józsa László: Felemás tanügyi helyzet Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2004. július 21.
A Szilágy megyében a kiírt versenyvizsgákon az okleveles oktatók egyharmada nem érte el a kinevezéshez szükséges hetes érdemjegyet. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes adatai szerint Szilágy megyében összesen 303 szabad katedra várja a kinevezett tanárokat, ezenkívül még 202 helyettes tanári állás is betölthető. Összesen 404 pedagógus jelentkezett a vizsgákra. Közülük 128 írt 1–4,99 közötti érdemjegyre minősített dolgozatot. 180 vizsgázó kapott 5–7 közötti jegyet, és alig 142 pedagógus kapott a kihelyezésre feljogosító hetesen felüli jegyet. A vizsgázók között 261 egyetemi végzettségű tanár jelentkezett, közülük 86 nem érte el az ötöst, 96 pedig ötös és hetes közötti jegyet kapott, 79-en kinevezhetők (azaz 32 %!). Magyar nyelv és irodalomból hét tanár jelentkezett, közülük senki sem kapott a kinevezéshez elégséges hetes osztályzatot, ugyanez a helyzet a négy református vallástanár esetében is. /Józsa László: Bukott tanárok Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2004. augusztus 14.
Kovács László külügyminiszter szerint erőszakos úton nem lehet elérni autonómiát, és bizonyos eurokonform kisebbségi politizálásra hívta fel a figyelmet. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke a külügyminiszterrel ellentétben úgy ítélte meg, hogy "az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer". Az unióban fennálló autonómiák között ugyanis olyan is akad, mint a flamandok és a vallonok utcai harcaival kikényszerített belga, alkotmánymódosításból következő német, vagy a spanyolországi ETA militáns tevékenységétől nem elválasztható baszk autonómia. "Minden autonómia hátterében vagy gazdasági, vagy politikai nyomás, vagy harci tevékenység tapasztalható, esetleg ezek kombinációja. Pusztán politikai akarattal, tárgyalásos úton autonómia sehol sem jött létre. De nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia" – véli Duray Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei. – Igaza van Duray Miklósnak abban, hogy Európában olykor az erőszak is szerepet játszott az autonómiák létrejöttében, de döntő többségük politikai tárgyalás útján született – reagált Duray nyilatkozatára a Népszabadságban Bársony András /MSZP/ külügyi államtitkár. Bugár Béla megjegyezte, hogy politikai akarattal és tárgyalással sok minden megvalósítható. Ezzel ért egyet a Vajdaságban Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A tárgyalásos út sikere, hogy a Milosevics-rezsim alatt felszámolt vajdasági autonómia részben már helyreállt. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csak békés eszközökkel óhajtja Székelyföld autonómiáját – mondta Csapó József, az SZNT elnöke. Ugyanez az álláspontja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak is. Ezért nyújtották be autonómiatörvény-tervezetüket a román parlamentbe, és ezért döntöttek április 24-én amellett, hogy a székelyföldi autonómiáról népszavazást kezdeményeznek. A magyar kormány szerint Románia EU-tagságának feltételéül nem szabható a területi autonómia megteremtése, a Fidesz szerint azonban ez egy soha vissza nem térő alkalom. – Mivel az autonómia az EU-ban elfogadott, ezért Románia csatlakozási tárgyalásain a magyar diplomácia abban érdekelt, hogy minél több támogatót szerezzen a Székelyföld területi autonómiájához – nyilatkozta Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint, ha az EP magyar képviselői meggyőzik frakciótársaikat az ügy fontosságáról, akkor Románia meg fogja fontolni az autonómia megadását. /Autonómia erőszakkal? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2005. január 11.
Az 1883 és 1945 között megjelent Szilágyság jogutódaként másfél évtizeddel ezelőtt, 1990. január 5-én jelent meg először a Szilágyság című hetilap Zilahon, akkoriban Szilágysági Szó névvel. Józsa László, a Szilágyság főszerkesztője /aki egyben riporter, fotós, szerkesztő, korrektor, olvasószerkesztő is/ kifejtette: „Szilágy megye magyarságának 1990-ig nem volt magyar nyelvű lapja. Akkor alakult a Szilágysági Szó szerkesztősége, amelyet Fejér László újságíró a jó íráskészségű emberekből állított össze. Még abban az évben átadta a lap szerkesztését Kui János tanár úrnak, de mind a mai napig a lap alapembere maradt, aki mindig segít, ha valami baj van.” A szerkesztőségi gárda is sokat változott azóta, néhányan külföldre, vagy más városba költöztek (Kovács Miklós, Kerekesné Forró Irénke, Farkas László), néhányan elhunytak. Meghalt Kovács Sándor levéltári kutató, továbbá Wagner Ernő, Sipos László és Kerekes Irénke, a lap első tördelőszerkesztője. /15 éves a Szilágyság hetilap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2005. január 18.
Január 17-én kinevezték Végh Sándor mérnököt Szilágy megye alprefektusának, akit az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezés alapján a magyarság érdekképviseleti szervezete jelölte erre a funkcióra. A Szilágy megyei MADISZ alapító tagja a kormánybiztosi feladatkört Csóka Tibor, illetve Fekete Szabó András után látja el. Végh Sándor 1964. október 30-án született a Szilágy megyei Kisdobán. 1989-ben, a kolozsvári Műszaki Főiskola elvégzése után, a zilahi csőgyárba nevezték ki. /Józsa László: Szilágy megye. Végh Sándor a megye új alprefektusa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
2005. január 21.
Döntött a városi tanács: visszakapja nevét a Zilahi Wesselényi Református Kollégium. A tanács 23 tagjából csupán három magyar, a határozattervezetet ellenszavazat nélkül fogadták el. A Wesselényi család mindvégig anyagilag támogatta a kollégiumot, amelyet segítségükkel sikerült a Partium egyik legtekintélyesebb iskolájává fejleszteni. A kollégium 1902-ben vette fel a Wesselényi nevet, és e név alatt működött az államosításig. 1991-ben a református egyház kezdeményezésére újraindult az iskola, Református Kollégium név alatt. A zilahi kollégium jelenleg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben a szatmárnémeti iskola után a második legnagyobb református kollégium. Az iskola saját bentlakása megfelelő körülményeket nyújt az itt tanuló diákok számára. /Józsa László: Újra Wesselényi nevét viseli a zilahi kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2005. február 8.
A február 6-án tartott népszavazás eredményes volt, eszerint Szilágybagos és Szilágyborzás leválhat Szilágynagyfaluról. Szilágybagos Szilágyborzással együtt mintegy 1800 lelket számláló önálló községet alapít. Ennél kevesebbet számlál például Kárásztelek község, de ugyanennyi lakossal Kémer is tud gazdálkodni. Szilágynagyfalu községben Bürgezddel együtt mintegy 3700 lakos maradna. A népszavazás az első lépést jelenti a község különválásában. Ezt követően törvénynek kell születnie az új község megalakulásáról. /Józsa László: Szilágy megye. Sikeres népszavazás – önállósodik Bagos és Borzás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2005. február 22.
Szilágy megye és Zilah beiskolázási tervét ismertette Ioan Driha. Csökkent a 2005/2006-os tanévre tervezett osztályok száma Zilahon. Mintegy 30 román tannyelvű első osztály indul az ősszel, emellett öt magyar és egy német tannyelvű. A gimnáziumban szintén öt magyar tannyelvű osztály indulna 32 román osztály mellett. A tervek szerint a líceumi oktatás is beszűkül. Zilahon marad két-két osztály abban a három középiskolában, amelyben eddig magyar nyelven tanultak. Szilágy megyében összesen 12 magyar líceumi osztály lesz a következő tanévben. Csökkent a lakosság – különösen a magyar anyanyelvű –, mert zömmel a fiatalok kerestek új hazát és megélhetést. /Józsa László: Szilágy megye. 12 magyar líceumi osztály indul ősszel. Háromezerrel csökkent az általános iskolások száma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2005. március 12.
Józsa László elítélte azt, hogy a fiatalok meggátolták Eörsi Mátyás kolozsvári előadását, mondván, meg kell hallgatni azt, aki másképpen gondolkodik. Ez nem volt civilizált magatartás. Józsa az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületét hibáztatta, hozzátette, hogy ő fél a szélsőségességtől, a fanatizmustól, Thomas Mann szavaival élve a fasizmus a jelzőkkel kezdődik. /Józsa László: Értelmiségi magatartás? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2005. március 16.
Zilahon a főtéri Wesselényi szobornál kezdődtek az ünnepi megemlékezések március 15-én. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke két nyelven is elmondta üdvözlő szavait, majd felolvasták Markó Béla üzenetét, Gémesi Ferenc külügyi államtitkár pedig tolmácsolta a magyar miniszterelnök üzenetét. A közönséget köszöntötte Andrei Todea prefektus, aki magyarul is szólt néhány szót. A magyar konzulátus képviselői és a megye vezetői ezután Szilágynagyfaluban ünnepeltek együtt a helyi közösséggel. Délután Zilahon a Szakszervezetek Művelődési Ház nagytermében ünnepi műsoron vettek részt a zilahiak. Szilágysomlyón fáklyás felvonulással indultak a református templomba, ahol az ünnepi istentisztelet után koszorúzás következett a templom udvarán. Szilágycsehben délután Fábián Dániel honvédtiszt – későbbi szilágycsehi lelkész és esperes – emléktáblájánál kezdődött a megemlékezés. /Józsa László: Forgalomelterelés a márciusi ünnepség miatt. Magyarul is beszélt Andrei Todea prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
